2019. április 11-én emlékeztünk meg József Attila születésnapjáról, illetve a Magyar költészet napjáról. A tanodás gyermekekkel végigvezettük az irodalomtörténet főbb korszakait (a középkori magyar irodalomtól egészen a posztmodern irodalom koráig), jelentős irodalmi alakjait. A gyerekek így megismerték az adott korszakok jellemzőit, a korszakhoz köthető klasszikus és kortárs költőket. A szereplő gyerekek a megnevezett korszakokból adtak elő számukra jól ismert verseket. Úgy gondolom, hogy méltóképpen sikerült megemlékeznünk e jeles napról.
József Attila:
Megfáradt emberA földeken néhány komoly paraszt
hazafele indul hallgatag.
Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én,
gyenge füvek alusznak a szívem alatt.A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,
harmattá vált bennem a gond és teher;
se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,
csak megfáradt ember, aki itt hever.A békességet szétosztja az este,
meleg kenyeréből egy karaj vagyok,
pihen most az ég is, a nyugodt Marosra
s homlokomra kiülnek a csillagok.
Vincze Máté
szakmai munkatárs
